Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szamár

2011.09.23

Csacsi, Füles, Szamár

A szamár szó hallatán elcsépelt sztereotípiák csengenek a fülünkbe: a Micimackóból ismert, mindig szomorú Füles, a "megy a juhász a szamáron, földig ér a lába" rigmus, a "ha nincs, szamár is jó" közmondás, az ostobaság és a csökönyösség mintaképe, Shrek Szamara, stb. Nincs még egy olyan háziállat, amelynek ilyen rossz társadalmi megítélése, mai modern szóval "piárja" lenne. Pedig ez a kedves, hosszúfülű állat végigkísérte civilizációnkat, sokszor megsegített a nehéz helyzetekben, és mai korunkban ideálisan alkalmas arra, hogy kedvelt hobbiállat legyen.

 

csacsi
A szamár szó hallatán elcsépelt sztereotípiák csengenek a fülünkbe

A szamár története

A mai szamarak őse az afrikai vadszamár, amelynek három alfaja ismert: az atlanti, a núbiai és a szomáliai változat. Háziasítása mintegy 4-6 ezer évvel ezelőtt történhetett, vagyis később, mint a lóé. A szamár a domesztikáció során soha nem töltött be akkora társadalomformáló szerepet, mint az az egyéb nagyállatfajok esetében történt. A val - amely meghatározó volt az emberi civilizáció kialakulásában - a szamár nem vetekedhetett sem gyorsaságban, sem erőtermelésben, ezért elsősorban a gyengébb adottságú szegényebb helyeken terjedt el, és főként a forgalmas kereskedelmi útvonalak mentén mint egy-egy vándorkereskedő málhásállata jutott el egyre távolabbi vidékekre.

A Magyarországon ma megtalálható szamárállomány már több évszázada él itt a Kárpát-medencében, de szervezett tenyésztésével eddig senki sem foglalkozott. A XX. század elején voltak bizonyos kezdeményezések uradalmi tenyészetek létrehozására, de ezek az állományok mára teljesen szétszóródtak. Így a mai magyar állomány nem egységes, és nem mutat markáns eltérést sem Európa más országainak szamárállományához képest. A mintegy 4-5 ezerre tehető állomány feltérképezése, nemesítése és a magyar parlagi szamárfajta kitenyésztése céljából 2003-ban megalakult a Magyar Szamártenyésztők Egyesülete, és megkezdte szakmai munkáját.

 

 

szamarak
A tartásmód tekintetében a szamár közismerten igénytelen

 


A tenyészcél egy arányos testfelépítésű, megjelenésben is bizalmat ébresztő, szelíd, jóindulatú, feltétlen munkakészségű állomány kitenyésztése, amely magában hordozza a fajra jellemző jó tulajdonságokat, így a környezeti tényezőkkel (időjárás, takarmányozás, betegségek) szembeni igénytelenséget és ellenálló képességet, a méreteihez viszonyított nagy munkabírást, munkakészséget és hosszú hasznos élettartamot (20-25 év).

Afrikai vadszamár

Köves sivatagokban él, ahol a hőmérséklet meghaladja az 50ºC-ot. Szinte bármilyen növényi táplálékot elfogyaszt a fűféléktől a tüskés akácig, és napokig kibírja víz nélkül. Testhossza 2-2,3 méter, súlya 200-230 kg. A lábain változatos harántcsíkokat visel.

Raszta szamár

A poitou szamár egy igazi egyéniség, egyike a legritkább és az emberek által legkevésbé ismert szamárfajtáknak. Barátságos és tanulékony állat, külleme pedig a mi pulin, komondoron edzett szemünknek is különleges látványA poitou szamár a legnagyobb termetű az összes szamárféle között, emellett Franciaországban ez a legrégebben törzskönyvezett szamárfajta. Rokonaival nem nagyon lehet összekeverni, meglehetősen egyedi megjelenése miatt.
Tetszik a cikk? Oszd meg!

Raszta szamár - VIDEÓ

 
2011-01-26 | 9 komment

A poitou szamár egy igazi egyéniség, egyike a legritkább és az emberek által legkevésbé ismert szamárfajtáknak. Barátságos és tanulékony állat, külleme pedig a mi pulin, komondoron edzett szemünknek is különleges látvány.

A poitou szamár a legnagyobb termetű az összes szamárféle között, emellett Franciaországban ez a legrégebben törzskönyvezett szamárfajta. Rokonaival nem nagyon lehet összekeverni, meglehetősen egyedi megjelenése miatt.

 

Poitou szamár 1906-os felvételen - Forrás Wikipédia

Szőre hosszabb és finomabb a többi szamárénál, filcesedésre hajlamos, ha nem nyírják, a puliéhoz hasonló zsinóros, szalagos szőrköntössé nő. Ezt a franciák “cadanette” néven emlegetik, manapság sok esetben higiéniai okok miatt le szokták nyírni, de nem mindig, ma is látni még hosszú szőrű példányokat. Szembetűnő továbbá a nagyobb csontozat és a hosszabb végtagok is.

A hagyomány úgy tartja, hogy a poitoui öszvértenyésztés gondolata még a rómaiaktól származik, az is valószínű, hogy éppen ők hozták a poitou szamarat a mai Franciaország területére. A legrégebbi konkrét utalás a fajtára 1717-ből származik, 1884-es feljegyzések szerint pedig már több mint 100 tenyésztő foglalkozott a tartásával.

Fotó: TheFeaturedCreature.com

A 70-es években nem sokon múlt a teljes kihalás, 1977-ben például világszerte 44 példányt tartottak nyilván. Később, a gondos tenyésztési programoknak köszönhetően fejlődésnek indult az állomány, ma már többszáz egyed létezik.

http://irgulyas.freeblog.hu/files/2010/01/VerlaineG.JPG

Az öszvérnek sok jó tulajdonsága van: ő a lócsalád legerősebb tagja, erősebb mint egy vele egyméretű ló kolléga, ellenállób betegségekkel szemben mint az előző és hegyvidéken , nehéz terepen,  sokkal biztosabban szállít bármit mint egy ló és sokkal többet mint egy szamár (Napóleon is öszvérháton szívta végig az Alpokat.)

Eme számos előny ellensúlyozásaképp  maradt néhány hátránya is: a ló és a szamár kromoszómák száma nem passzol,  az öszvér terméketlen állat tehát, egyszóval öszvér csikó öszvértől nem születik.
Másik nagy buktató, hogy míg a ló általában fél a testi fenyítéstől és leginkább menekül, a szamár bölcsen megáll és fontolóra veszi a legtöbb aggasztó dolgot, az öszvér támad, magyarán rúg és harap, ha nem úgy bánnak vele ahogy azt elvárná.

Márpedig egy poitevin öszvér 650-700 kg, akkora állkapcsa van mint egy igáslónak, és a marmagassága 1,60m-1,70 m, túlélési szemponból tehát előnyösebb egy kidobóemberbe belekötni a belvárosban péntek éjszaka mint egy  öszvérrel vitatkozni.
Ennek fényében érthető, hogy az öszvérrel való bánás és munka egy külön szakma volt, a mulassierek-é akik egy igencsak macsó és büszke társaság lehettek a korabeli festményeket elnézegetve.
Itt jegyezném meg, hogy megfigyelésem szerint a nagy gyarmatosító nemzetek bajlódtak leginkább öszvértartással, a magyar nyelv annyival sem törte magát hogy külön nevet adjon a szamár illetve ló öszvérnek, pedig e két állat annyira különbözik egymástól (gazdasági szempontból ) hogy mind franciául, mind angolul mind portugálul két teljesen külön hangzású szóval jelölik..
Franciául pl mule a lóöszvér (ló kanca és szamárcsődör párosítás) és bardot a szamáröszvér.

Az öszvéreknek köszönheti az újvilág a beláthatatlan gyapot kávé stb ültetvényeket, a civil és katonai logisztika nehezét és minden olyan fárasztó és szívatós munkát amit manapság a kamionokra bulldózerekre v kombájnokra bíznak.
Érdemes meggondolni, hogy manapság az Egyesült Államokban leginkább az amish-ok boldogulnak a "mini" gazdaságokkal, ők nincsennek állig eladósodva a traktor és egyéb mezőgazdasági munkagép vásárlástól, kacagnak a benzináremelésen, a Mamoth Jack-ek egy része pedig az "amish piacra" gyárt szép nagy öszvéreket (kedvenc színárnyalat a vörös).

 

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.