Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gólya

2011.10.13

HINDU GÓLYA

Azok a gallyakból összetákolt, kuszának látszó kazlak, amelyeket egyes fán fészkelő nagy madarak, például a hindu gólyáknak a szálláshelyei, első pillantásra nem valami mesteri alkotásnak tűnnek, főleg ha megnézünk sok más madár gondosan, sűrűn szőtt vesszőfonatait.
Ám a gallyakat, ágakat úgy egymásra tornyozni, összeilleszteni, hogy azok egymásra akaszkodva valóban stabil építményt hozzanak létre, korántsem egyszerű feladat. A kutatók szerint ezek a madarak az ágakat többnyire szándékosan keresztül-kasul vagy valamilyen más, az ember számára kevésbé átlátható rendezőelv szerit rakják össze. Így amikor a magas, hosszú lábú, széles szárnyú gólyák nagy szárnycsapásokkal leereszkednek a fészkükre, a gallyhalom meg sem inog. Az európai fehér gólyák évről évre bővítik, javítgatják fészküket. Amikor visszatérnek jó ideig ide-oda rakosgatják az ágakat, igazgatják a fészküket.

FEHÉR GÓLYA

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/0a/Feh%C3%A9r_g%C3%B3lya.jpg

A fehér gólya a települések legkedveltebb madarainak egyikeként él a köztudatban. Sajnos a faj ma velünk élő képviselőinek már nem mindenki részéről ilyen egyértelműen pozitív a megítélése. Pedig egyre inkább rászorulnak a megértésre, a toleranciára, hiszen egyre kevesebb a számukra alkalmas hely az emberek által lakott területeken.
A fehér gólya fokozottan védett madárfajuk, természetvédelmi értéke 100.000,- Ft. Szerepel mind az európai, mind a világ veszélyeztetett fajainak vörös listáján. Számuk az utóbbi években a védelmi tevékenységeknek köszönhetően, de csak alig érzékelhetően olyan nyugat-európai országokban, mint Németország, Spanyolország, vagy Franciaország, növekedésnek indult. Sajnos Magyarországon ezt jelenleg nem mondhatjuk el. Hazai állománya 4500 - 5000 pár között van. A 80-90-es évek állománynövekedése után az utóbbi években stagnálás, illetve bizonyos mértékű csökkenés tapasztalható a gólyaállományban. Itt a nyugati csücsökben is egyre kevesebb fészekben ácsorognak a gólyák. „Vas megyében 2006-ban 189 fészekben költöttek párok. Az utóbbi tíz év adataiból számított, lineáris egyenlet alapján, ha a tendencia nem változna 2021-ben láthatnánk az utolsó fészkelő párt Vas megyében.” (Barbácsy Zoltán: Vas megye fehér gólya (Ciconia ciconia) állománya 2006-ban)
BREHM: AZ ÁLLATOK VILÁGA című könyvben ezt olvashatjuk róla: „A fehér gólya – eszterág, esztrág, cakó, koszta, gagó, gólya, házi gólya – népszerűség tekintetében vetekedik a fecskével s ha tán mégis az utóbbit kell győztesnek minősíteni, az csak azért van, mert a gólya fészkelési területe Magyarországon lényegesen kisebb és korlátozottabb, mint a fecskéé. Amíg ez fölhatol a legmagasabb erdő és vadőri lakhoz, addig a gólya csak az Alföldön s a Dunántúl alacsonyabb vidékein fészkel nagyobb számban, ellenben a Felvidéken és Erdélyben csak egyes folyóvölgyek mentén telepszik meg. …….
Magyarországon a gólya vonuló madár; a terület fekvése szerint érkezik március közepétől kezdve április elejéig; aug. 15 és 20 között, ritkán későbben vonul el a téli szállásába. Nagyon kivételes esetekben itt marad egy-egy telelő példány is, de ez többnyire rokkant, ha nem is látszik annak és csak úgy tud téli idején megélni, hogy igénybe veszi az ember gondoskodását. Jelenleg ugyanis a gólya egyéni szabadságának megőrzése mellett az emberhez csatlakozott, mert tán fölismerte, hogy az ember a leghatalmasabb lény s ezért annak a házatáján építi meg az otthonát, hogy annál nagyobb biztonságban legyen, egyúttal hogy annál könnyebb legyen a megélhetése. Egészen más volt azonban a helyzete az őskorban, amikor az ember még nem jelent meg a földön. Akkoriban kétségtelenül tisztára erdei madár volt, mint rokona, a fekete gólya. Akkoriban még fákon fészkelt és pedig egy-egy kedvező táplálkozási terület közelében telepesen. Ezt az ősi szokását ma is megtartotta: lehetőleg telepesen fészkel – egy-egy faluban 30–40 pár, sőt több – s igen gyakran fészkel fákon. Ahol jó vadászterület közelében kis erdő vagy liget akad, ott ezekben is telepesen fészkel. Ilyen hírneves, érdekes gólyatelep van a Balaton délnyugati sarkánál elterülő Fenék-majorban, melynek parkjában közel egymás mellett 20–25 gólyafészek van a fákon, egy-egy fán néha 5 fészek is. A legszebb és legnevezetesebb ilyen gólyafészkes fák egyike Farmos községben van. Régebben kb. 15 fészek volt ezen a hatalmas nyárfán, jelenleg már csak 6–7 fészek szokott lenni rajta, mert villámcsapás következtében megcsonkult.”
Sajnos ma már egyetlen gólyafészek sincs a fenékpusztai majorban, s megyénk településein is egyre kevesebb a fészek, s ha van is, sok üresen árválkodik.
Sok veszély fenyegeti a fehér gólyákat. Manapság nagyon kevés a fészkek megtartására alkalmas kémény, többségük villanyoszlopokon költ. Itt és a környező oszlopokon viszont gyakran az áramütés okoz sérüléseket, pusztulást. Vannak, akik a számukra kellemetlenségeket okozó fészket erőszakkal, néha fiókákkal együtt próbálják eltávolítani a helyéről. Pedig kicsit több türelemmel, megértéssel és toleranciával, valamint a szakemberekkel történő együttműködéssel mindig lehet olyan megoldást találni, amely a lakosság és a gólyák számára is elfogadhatóvá teszi az együttélést. A fokozottan védett madárfaj zavarása, elpusztítása természetkárosítás, a fészek áthelyezéséhez pedig a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges. A madárvédők (magánemberek és szervezetek: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság) és az áramszolgáltatók sok munkát fektetnek abba, hogy a veszélyeztetett fészkeket biztonságba helyezzék. A villanyoszlopokra fészektartó állványok kerülnek, hogy a fészek ne érintkezzen az elektromos vezetékkel; a transzformátor oszlopokra, átkapcsolókra ülőfák kerülnek, hogy a pihenőhelyet kereső, vagy épp repülni tanuló madarak ne a vezetékekre szálljanak le. Mindig akad új probléma, új veszélyeztető tényező, amelyet orvosolni kell, így mindig akad munka.
Az interneten létezik egy online gólya adatbázis, ahova gyakorlatilag bárki feltöltheti a fészkek adatait, s így kaphatunk aktuális információt távolabbi vidékek gólyáiról is. Ha böngésszük kicsit az ott található hatalmas listát, csak néhány olyan települést találunk, ahol 1-2 fészeknél több van. Ha felállítunk egy mennyiségi alapokon nyugvó ranglistát, akkor Körmend városa lenne az élen, ahol 15 fészekben költenek a madarak. Az Őrség és Vas megye legtöbb gólyával büszkélkedhető falva Bajánsenye. A kis településen már a nyolc fészek van, mind lakott és sikeresen nevelik fel a 2-3-4 fiókát a szülőpárok. A falu fekvése, a szép táj, a sok táplálékot adó termőföld, a Kerka-patak, a többiek társasága, vagy a lakosság szíves látása vonzza-e őket, azt nem tudhatjuk, de reméljük, hogy a szép és előkelő madarak a jövőben is szép számban otthonra találnak e településen, s más települések is csatlakoznak a „gólyákban gazdag” faluk sorához.

kis gólyák

fészektartó felhelyezése
FEKETE GÓLYA
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/Napfenyorszag/Image/feketegolya.JPG
PÁPASZEMES GÓLYA
Brunei, Indonézia, Malajzia, Mianmar és Thaiföld területén él.Testhossza 75-91 centiméter. Szeme körül egy sárga gyűrű található. Hosszú vörös, erős csőrrel rendelkezikA nedves réteken, vizes élőhelyeken halakat és más vízi állatokat keresgél.A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, mint végveszényben lévőt tartják nyilván. Egyedszámát 250-500 példányra becsülik.

pápaszemes gólya

Pápaszemes gólya  (Ciconia stormi)

Pápaszemes gólya  (Ciconia stormi)


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.